Ülök itten, kérlekszépen e sörrel. Régen. Körben fölgyűrve az abrosz, matrózruha, zubbony, pizsamakabát. Ez egy ekkora resti. Várok itten e sörrel. Tudom, a hó a kisvödörben megroskad. Bízom hát. Öt decis terünk ma hab, rejti a lószőke italt, jobban bírja-e majd, mint számban…
Utolsó kommentek